Színház

Folytatásos drámát olvashatsz a blogon, a darabot a dráma napján elő is adhatjátok, címe:

Szívós Zsigmond: Bakony/4. rész

Vitéz: (Felordít:) Gróf urak! Excellenciádék olly igen kegyesek, hogy én itt most éhen pusztulok.
Sütőné: Abbiony. Ha a tekintetes úron állna, kimondom, éhen veszne.
Vitéz: Ha lóversenyre kéne. Gróf úr! Tudom, hogy ezer forintokat sem sajnálna. Bolond az gróf úr, aki poétává lesz Magyarországban! (Köhög:) Sütőné! Sütőné hallod. Jaj szédülök te. Még meghalok. Jaj.
Sütőné: Tenni meghalni, ha nem muszáj, deák úr. (Jóságosan megigazítja a fejealját.)
Vitéz: (Simogatja a kövér kezeket:) Vén szipa te.
Lévainé: (A két kezébe rejtezik.)
Leóna: (Összeborzad.)
Sütőné: Feküggyön csak galambom, hozok tét. Jó lesz. Nézzen rá a tekintetes asszony, míg hozom a tét! (El.)
Lévainé: Jó.
Biró: (Felordít:) Sütőné! (Sírni kezd:) Ellopja a fejem felől a zsúpot. A görcs álljon beléd te hektikás, te.
Vitéz: (Nevetne. Keservesen köhög.)
Biró: Hogy fújj meg.
Bárány: (Feláll:) No. Miska te, itt a butykos. Igyál e. Csak ne sajnáld. Na.
Vitéz: (Iszik.)
Bárány: E jó mi. (Röhög:) Te jól megválasztottad a gazdádat hékám. Annyi szent. Ennél a vendéglátó háznál, ott kint a bakonyi erdő, az is sokallta barátságosabb.
Biró: Ki hívott? Dögölj meg, mért félsz?
Bárány: De fél az öreganyád, csak ne tört volna el a kerékagy.
Vitéz: Az Istentől sem féltek ti. Pedig ez itt a! (Kiabál:) A bakonyi erdő, ez leszen a Concordia-tér Magyarországban.
Leóna: (Összerezzen. Az apja felé fordul:) Mon ser per.